A sajtótájékoztató múltba révedő felvezetésében elhangzott néhány fontos évszám, 1927, ekkor született a regény, 1954, ekkor készítette el Máriássy Félix saját filmfeldolgozását Móricz művéből, és végül talán a legfontosabb, 1991, amikor Szabó István leforgatta addigi utolsó Magyarországon felvett filmjét, az említett Édes Emma, drága Böbét.

Ez nem egy „Szabó-film”

Eperjes Károly, Csányi Sándor, Tóth Ildikó

Az alkotók közül elsőként a film producere, Rózsa János szavaiból, amelyek elsősorban a közszolgálati televízió vezetőinek szóltak, nem volt nehéz kiérezni a neheztelést azok felé, akik elutasították a részvételt Szabó István Móricz-adaptációjának megvalósulásában. Ugyanakkor a 370 millió forintos költségvetésű film széles hazai összefogással valósul meg, az MMK, a Magyar Történeti Film Alapítvány, a Raiffeisen Bank anyagi támogatása mellett a Zsolnay Porcelánmaufaktúra és a Nagyházi Galéria is beszállt a forgatásba.

Ez után Szabó István rendező mesélte el, miért olyan fontos számára a produkció létrejötte. „Kiemelkedő regényről van szó, mert túlmutat politikai rendszereken, fontos és pontos rajza a korabeli magyar társadalomnak. Másrészt óriási lehetőséget biztosít a színészeknek arra, hogy megmutassák, karakterformálásban mire képesek. Végül pedig Máriássy Félix tanítványaként tisztelegni is szeretnék egykori mesterem előtt, aki az 1950-es években már megfilmesítette a regényt.”

Majd az Oscar-díjas Mephisto rendezője arról beszél, hogy mennyire furcsának érzi azt, amikor egy Szabó-alkotásról beszélnek. „A film nem egy ember, a rendező munkája, ő összehangolja mások tevékenységét.” Többek közt a sajtótájékoztatón résztvevő Koltai Lajosét is, akivel a rendező immár több mint negyedszázada dolgozik együtt. Még hozzátette, hogy egy film elsősorban a színészek játékán keresztül él, amire a most készülő Rokonok rengeteg lehetőséget ad majd a szereplőknek.

Rokonok az őssejtjeinkben

Eztán a túlsúlyos Kardicsot alakító Eperjes Károly ejtett pár szót hízókúrájáról. „Egyetemes értékű regényről van szó, ezért bármit jó eljátszani belőle. Végre először nem kell odafigyelnem a súlyomra, azt mondták, érezzem jól magam! Igaz, most bújva megyek ki a strandra.”

Eperjes után a film nő szereplői következtek, elsőként Tóth Ildikó, aki a főszereplő, a hirtelen óriási karrierlehetőséghez jutó Kopjáss István feleségét alakítja. „Számomra fontos, hogy Móricz könyve filmre kerüljön, így sokan fogják elolvasni az eredetit, és még többen megismerkednek a történettel. A Rokonok olyan dolgot piszkál, ami nagyon nemzeti, szinte benne van az őssejtjeinkben!”

A Magdalénát alakító Marozsán Erika szerint, olyan megtiszteltetés Szabó István Móricz-adaptációjában játszani, hogy amikor megkeresték a szereppel, még azt is elfelejtette megkérdezni, hogy valójában kit is kell majd alakítania.

Koltai Lajos, Szabó István, Rózsa János, Marozsán Erika, Szabó Ferenc, Nagyházi Csaba

Csányi Sándor először megijedt, amikor elvállalta a főhős, Kopjáss István szerepét. „Az első olvasás után rájöttem, mennyire rólam szól, és féltem megmutatni a gyengeségeim. Később viszont az kezdett izgatni, miként lehet Móricz világát úgy bemutatni, hogy tanulni lehessen belőle.”

Hárommilliárdos alap

A színészek után visszakerült a szó az alkotókhoz. Koltai Lajos operatőr a Szabó Istvánnal közös munkáról elmondta: „26 éve próbálunk valami fontosat elmesélni a világról, de már nem az a célunk, hogy megmutassuk, milyenek vagyunk, milyen filmet tudunk készíteni, ezt már elmondtuk. Sokkal inkább szeretnénk emberi érzelmeken, két figura közti viszonyokon át portrékat bemutatni. Mindezt a szereplők arcával, szemével fogjuk láthatóvá tenni.”

A pénzügyek másik képviselője, Szabó Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, a pénzintézet létrehozott egy hárommilliárdos alapot, amelyből a hazai filmkészítést kívánják finanszírozni, valamint a bank, hasonlóan Concorde Rt.-hez, szeretne közvetítői szerepet betölteni a producerek és a filmforgatásba befektetni szándékozók között. Ezzel pedig nemcsak az említett utófinanszírozáskor járul hozzá egy alkotás elkészítéséhez, hanem már az egyes produkciók munkálatainak kezdetétől ott van.

Ezt követően újságírói kérdések hangzottak el. Arra a kérdésre, hogy mikor végeznek a forgatással Szabó István úgy válaszolt, január közepére tervezik az utómunkálatok befejezését. A producer Rózsa János a projekt anyagi garanciáját firtató kérdésre elmondta, hogy megvan a szükséges pénz, így a film szerencsés esetben akár már a következő Filmszemlén látható lesz.

95 %-os szöveghűség

A filmhu kérdésére, hogy mennyire lesz szöveghű az alkotás, a társ-forgatókönyvíró Vészits Andrea elmondta, hogy szinte teljes egészében tartják magukat az eredeti anyaghoz. „A film pontos és szöveghű lesz, a változtatások csak a sűrítés és filmszerűség miatt történtek.”

Végül az esemény utolsó részében sikerült villáminterjúkat készíteni az alkotókkal, színészekkel, elsőként Tóth Ildikóval, aki a főhős feleségét, Linát alakítja.

A feleség, Lina bőrében Tóth Ildikó

filmhu: Egy rendkívüli szöveghűségre törekvő film esetében mekkora tere jut az improvizációnak, annak hogy a színész megmutassa önmagát.

Tóth Ildikó: Ahhoz, hogy valaki improvizáljon nagyobb tudás és felkészültség szükséges, mint a leírt szöveg visszaadásához. Már voltak próbák, ahol azokat a szövegrészeket, amelyek nem játszhatók, nem estek jól, vagy túlbeszéltek voltak, átalakítottuk.

filmhu: Így a rendezővel közös alkotásról lehet beszélni?

T.I.: A közös alkotás inkább a kamera előtt történik. Nagyon jó a Móricz regényéből kialakult végeredmény, és egyben olyan hatalmas munka, amibe már nagyon nehéz beleszólni. De a rendezőnek nem kötelessége egy az egyben leforgatni a könyvet, a műből készült film választás. A Rokonok dramaturgiailag annyira jó, hogy alig kellett változtatni rajta, körülbelül 95%-ban követi Móricz eredetijét.

Majd Szabó Istvánt sikerült mikrofon elé kérni.

filmhu: Miért esett a választása éppen erre a műre?

Szabó István: A magyar irodalom egyik legnagyobb regényének tartom, a legerősebb, a legpontosabb és a legszebb darabjának. A felszínen nagyon határozottan leírható korban és társadalmi közegben játszódik, a mélyén pedig olyan emberi kapcsolatokról szól, amelyek a mai napig érvényesek. Az izgatott Móricz művében, hogy a regény és a színészek segítségével hogyan tudjuk bemutatni azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek szinte minden politikai rendszert túlélve egyetemes érvénnyel ma is jelen van.

filmhu: Egészen pontosan mióta foglakozik a Rokonok megfilmesítésének gondolatával?

Sz.I.: Már két éve, de természetesen találkoztam vele, mint mindenki a középiskolában magyar irodalom órán. Amiről akkor olvastam, annak a lényege azóta bennem van.

Utolsóként a férfi főszerepelő Kopjásst játszó Csányi Sándort sikerült saját karakteréről kérdezni.

A hirtelen nagyot "lépő" hivatalnok  szerepében Csányi Sándor

filmhu: Tőled is azt szeretném tudni, hogy szerinted mennyi lehetőséget nyújt egy színésznek ez a nagyon megírt regény, illetve a belőle készült forgatókönyv.

Csányi Sándor: Nem lehet mindent előre kigyakorolni, a legtöbb dolognak ott, a kamera előtt kell megszületnie, adott szituációban kell a partnerre reagálni. Erre úgy tudok készülni, hogy sokszor elolvasom a regényt, a forgatókönyvet mindennap átnézem, és így kerülök közelebb az általam alakított figurához.

Ilyenkor nem a mondatokat, a hangsúlyokat, a jeleneteket képzelem el, hanem átélem azt, amikor a karakterem reagál valamire. Például amikor megkapja a hírt, hogy egy kis hivatalnokból, aki egy szűk irodában dolgozik, hirtelen nagyon magas pozícióba kerül. Ez a változás megjelenik testtartásában, a járásában is. Mindezt úgy kell bemutatni, hogy ne legyen túlzottan mutogatós, hanem még éppen természetesen jön Kopjássból, mert azt gondolja, az ember ilyen helyzetben kihúzza magát. Mindezt külön nehezíti, hogy a két világháború közötti időben játszódik, egy másik korszakban. Mindent összevetve nagyon izgalmas kihívás.